Mi lesz veled, KATA?

Eddig a kisadózás kapcsán nem születtek ítéletek a munkaviszonytól való elhatárolásról. Ám a NAV tavaly már több mint 13 ezer katást ellenőrzött, és ebből közel 2 ezer alkalommal a munkaviszony gyanúja miatt vizsgálódtak.

A Pénzügyminisztérium 2019 őszén kidolgozott egy javaslatot, amit a kormány október végén elvetett. Még a nyilvánosságra került szigorítási szándék indokoltsága is kétséges, de sajnos nem lehet tudni, hogy mit terveznek az MKIK szakértőivel a Pénzügyminisztérium részéről. Pedig nincs is szükség kardinális törvénymódosításra, a jelenlegi szabályozás elegendő.

Korábban a NAV jóval szerényebb ellenőrzési kapacitást fordított a kisadózókra, főleg a munkaviszonygyanús ügyekben nem történt intézkedés. Így nem alakult ki az a gyakorlat sem, hogy kinek kell jobban bizonyítania az igazát. A katások körében elterjedt az az álláspont, hogy egy írásos szerződéssel szemben az adóhatóságnak kell ellenbizonyítania, míg a NAV szerint az ő bizonyításuknál elegendő a körülmények magyarázata. A törvény a munkaviszony vélelme kapcsán a “megdőltnek kell tekinteni” fordulattal gondolta megoldani a kérdést, ezzel teljes egészében a bíróságok kezébe téve a munkaviszony határán katázók sorsát.

A katások kapcsán eddig csak a 100 ezer forintos adótartozás miatti kizárásokról születtek érdemi ítéletek, végül a Kúria mindegyikben az adóhatóságnak adott igazat.

A katázás 7 feltétele

Azzal, hogy az adóhatóság nekilátott a katások ellenőrzésének, számos vállalkozást kerestek meg a munkaviszony elhatárolását célzó kérdésekkel. Érdeklődtek a vállalkozás tevékenységéről, megrendelőiről, a teljesítések során az utasítási, helyszíni körülményekről, a domináns bevételek beérkezésének idejéről, a korábbi foglalkoztatásról. Mindez a munkaviszonytól való elhatárolást célozza: vajon a törvény szerinti hét feltételből fennáll-e legalább kettő?

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (a megrendelőtől) szerezte (katás vállalkozásnál lényeges, hogy a bevétel fele – vagy több mint fele – ne egyetlen ügyféltől legyen)
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjáról, azaz a katás önállóan dolgozik
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját irodában, telephelyen
  5. a tevékenységhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, aki tehát a saját eszközeivel dolgozik
  6. a kisadózó határozza meg a tevékenység végzésének rendjét, azaz ő dönti el, mikor, mit csinál
  7. a naptári év egészében a kisadózó egyéni vállalkozó, nem pedig főállású kisadózó, mert van máshol főállása

A jogszabályból következik, hogy az adózó által felkínált bizonyításból kell kiindulni, amit a NAV is megerősített. Amennyiben a hét feltételből kettő fennáll, akkor a munkaviszony vélelmét megdőltnek kell tekinteni. Az önálló munkavégzés, az önálló helyszín, az önálló eszköz és az önálló munkarend esetén a NAV az utólagos nyilatkozatokból és egyéb körülményekből tud majd következtetni. A gyakorlatban nem dőlt el, hogy ezen feltételek terén az adóhatóságnak van-e minősítési joga, vagy a bíróság a hivatalra is bizonyítási terhet ró – és annak hiányában a munkaviszonnyá való átminősítést elutasítja.

Eddig az adóhatóság és a minisztérium elutasította, hogy esettanulmányokat adjon közre, így a vitatható foglalkozások esetén a kisadózás még időzített bomba. Több eset csak hosszú egyeztetés után tisztázódott. A NAV elismerte, hogy katázhat a kutyaidomár, az útszervezést önállóan végző sofőr, de például a tévékommentátor nem!

Igazából nem törvénymódosításra van szükség a kisadózást feszegető kérdések kapcsán, hanem a gyakorlat kialakítására, de ezzel a NAV már hat éve adós. A munkaviszony vizsgálatához a legkézenfekvőbb korrekció az lenne, ha nyilatkozni kéne a bevallásban: mely feltételek állnak fenn a munkaviszonytól való elhatároláshoz az egymillió forint feletti forgalmú kuncsaft esetén.


Forrás: Haszon magazin